Áliák

1

Úgy serkennek a szavak, mint a szakállam:
száz fogódzó sejt-elem,
száz fonódó sejtelem
borítja arcomat.

2

Altatót cseng a tótriangulum.
Duzzad a méla holddagály -
a cseppek körbe-körbe járnak,
csak a hullám nem jön vissza már.

3

Hájas sóhajok a stégen.
Kerek sirályszar az égen.
Lustán elvánszorog a nappal.
Lábujjam bekapta egy naphal.

4

Vizeket hallok, ha befogod fülem,
ha barlangot formálsz fölé -
egy csobbanás, odahajolok:
fülkagylód az iszapban pihen.