A szeretet és a bacilusok gyorsabban terjednek melegben.

Ez önirónia is.

levélre

most sugárúton járok, fiatalnak gondolom magam.

a fák tartása biztosít, még lombváltásuk is.

valamikor vén leszek, vén-teázom és vén-ülök,

a viccek szakállat hajtanak, ujjaim ágaskodva

megremegnek, egyre mélyebbre kapaszkodom,

tanakodva kopaszodom, szavak, fészekrakók

költöznek belém, arcom elfásul, útszéli tükör fölé

hajolok, és megborzongat egy fuvallat:

mi van, ha van nálam emberebb fa?

A képen Hollán Sándor festő áll egy műve előtt.

A német nyelv költészeti alkalmasságáról

A költők maguk gyávaságból verstecken,

odvakban dolgoznak szerelmesverseken.

Ha engem önt el ilyesfél Gefühl,

a szív csücsökig, fül hegyig befűl.

Tekinteted ist immer olyan heimlich,

nyári bőröd is titokba hámlik.

Szívem ohne dich hasadva lézeng,

tudja, ó ne, du bist alle Lösung.

Wenn du bist nicht, mein Herz ist sehr wehmütig,

s mint az eper, ha télre lemélyhűtik.

A többi sóhajt, hát, so ist a Leben,

míg én merülni el kesernye lében.

Kár, de vagyunk zusammengewachsen,

menza után én a fog te mákszem.

Bárcsak ottragadnál még sok évig,

és csak suttogni merem, hogy: ewig.

napi bölcsesség

Az előadás motiváció hiányában elmarad.